Felsőbácskai Kolping Egyesület

ALAPszabálya

 

amely létrejött a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló

1959. évi IV. törvény alapján

A szövegbe ékelt új rendelkezések vastag betűvel szedettek!

Mottó:

Semmi sem lehet nehezebb, mint a dolgok élére állni és lelkiismeretes munkával küldetésünket megvalósítani.

 

Az Egyesület alakuló közgyűlésén alapszabályát a következőkben állapítja meg:

 

I.        Általános rendelkezések

1.  Az egyesület neve:             Felsőbácskai Kolping Egyesület

2.  Az egyesület székhelye:       6521 Vaskút, Kossuth L. u. 142.

3. Az egyesület önálló jogi személy, mely a bírósági nyilvántartásban vétellel jön létre, tevékenységét a nyilvántartásba vételéről szóló határozat jogerőre emelkedésétől kezdheti meg. A nyilvántartásba vételt követően, a bíróságnak be kell jelenteni az egyesület adataiban bekövetkezett változásokat is.

 

II. Az Egyesület célja

1.Az egyesület célja:

A Felsőbácskai Kolping Egyesület tagjai elkötelezettséget vállalnak azért, hogy a Felsőbácskai Kisrégió területén élő – különös tekintettel Vaskút, Gara, Nagybaracska, Bátmonostor, Hercegszántó, Csátalja településekre – idősek, fogyatékosok és minden rászoruló, aki segítséget kér, megkaphassa az őt megillető testi-lelki-anyagi és kulturális javakat.

A Felsőbácskai Kolping Egyesület célja, hogy olyan szociális intézményeket, szolgálatokat és kisközösségeket támogasson, amely keresztény értékrenden alapuló, magas szakmai színvonalon és kitűnő tárgyi feltételekkel működő ellátórendszert kíván kialakítani és/vagy fenntartani, ahol a rászorulók egyenlő esélyekkel, az egyéni testi-lelki szükségleteik figyelembevételével vehetik igénybe a szervezet által nyújtott szociális segítséget.

  • Az egyesület mindennapjaiban értékmérő a keresztényi szeretet, amely a békességre, biztonságra törekvő tettekben és az emberekhez való tisztességes, empatikus odafordulásunkban nyilvánul meg.
  • Vállalt feladataink végrehajtásának középpontjában a szolgáltatásainkat igénybevevők állnak.
  • Felelősséggel tartozunk tagjainknak, önkénteseinknek, együttműködő partnereinknek és mindazoknak, akik céljaink eléréséért hoznak áldozatot. Kompetens szervezetvezetéssel biztonságérzetet biztosítunk számukra.
  • Feladataink végrehajtásában erőforrásaink ésszerű felhasználása és bővítése érdekében állandó erőfeszítéseket teszünk.
  • A szervezetünk által nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos javítása, valamennyi tag állandó feladata, amellett, hogy mindenki önállóan is felelős saját egyesületi tevékenysége minőségéért.
  • A Felsőbácskai Kisrégió területén élő azon rászorultak részére a rehabilitációs foglalkoztatás elősegítése, különösen akiket a szociális jelzőrendszer tagjai az egyesület figyelmébe ajánlanak.
  1. Az egyesület a célok elérése érdekében felvállalja, hogy előadásokat, képzést és továbbképzést, valamint vitafórumokat és konferenciákat szervez, pályázik és pályáztat. A szervezés, és az információcsere hatékonyságának érdekében lehetőségeihez képest él az információs társadalom eszközeivel, elektronikus kiadványt szerkeszt. Az egyesület honlapján rendszeresen beszámol a találkozókról, az egyesület rendezvényeiről, és tevékenységéről. Közzéteszi az egyesülettel kapcsolatos észrevételeket, ötleteket. Az egyesület kapcsolatot épít ki más hasonló célú bel- és külhoni társadalmi szervezetekkel.
  2. Az egyesület a fentiekben felsorolt céljait különösen a következő cél szerinti tevékenységek gyakorlásával éri el:

a)       kiadványok megjelentetése, illetve támogatása;

b)      előadások, rendezvények támogatása,      lebonyolítása;

c)       pályázat kiírása;

d)      pályázatokon való részvétel;

e)       előadások, képzés tartása.

  1. Működése kiterjed az ország egész területére. A 2.1 pontban felsorolt elsődleges tevékenységen keresztül nyújtott szolgáltatás igénybevételi módja ingyenes, illetve kedvezményes. A kedvezményes szolgáltatás díja legfeljebb a szükséges  rezsiköltségek erejéig terjedhet.
  2. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, és ezt a továbbiakra is kizárja.
  3. Az Egyesület a fentebb meghatározott célok alapján a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c) pontja szerint az alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja:

1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,

2.   szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,

5. kulturális tevékenység,

11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,

17. rehabilitációs foglalkoztatás,

7.       Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

III. Egyesületi tagság

1.    Az egyesület alapító tagjai, akik az alakuló taggyűlés jegyzőkönyvének jelenléti ívét     aláírásukkal látják el.

  1. Az Egyesület tagja lehet minden olyan nagykorú magánszemély, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére, azzal, hogy a későbbiekben csatlakozók esetében az egyesület legalább két tagjának ajánlása szükséges, és a tag felvételéről az egyesület közgyűlése dönt. A csatlakozó tag a tagdíj befizetése után válik az egyesület tagjává.
  2. Az egyesületi tagság megszűnik: a tag halálával, kilépésével, kizárással. A tagdíj tárgyév december 31-éig történő megfizetésének elmaradása esetén a tag kizárásáról az elnökség jogosult dönteni, feltéve hogy a tagot a tagdíj megfizetésére írásban felszólították és az adott határidő eredménytelenül telt el. A kilépési szándékát a tag írásban az Egyesület Elnökéhez címezve közölheti.
  3. Az elnökség a jelenlévők 2/3-ának szótöbbséggel meghozott határozatával kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét, vagy egyébként az egyesület céljaival ellentétes etikailag kifogásolható magatartást tanúsít, illetve a tagdíj megfizetésével tárgyéven túl késedelmeskedik, feltéve hogy a tagot a tagdíj megfizetésére írásban felszólították és az adott határidő eredménytelenül telt el. A tag tagsági jogát az elnök – az elnökség ezzel kapcsolatos döntéséig - ideiglenesen felfüggesztheti. Tagdíj fizetési késedelem esetén felfüggesztésnek helye nincs.
  4. Tagdíj: Az egyesület természetes személy tagjai teljes naptári évre éves tagdíjat fizetnek. A tagdíj éves összege az egyesület alapításakor 1200 Ft. A tagdíj mértékéről a továbbiakban évenként a közgyűlés jogosult egyszerű szótöbbséggel dönteni a következő naptári év vonatkozásában.
  5. Kedvezményes tagdíjat fizetnek azok a természetes személyek, akik nyugdíjasok, illetve azok a nagykorú személyek, akik nappali tagozatos iskolai képzésben vesznek részt. A kedvezményes tagdíj összege a mindenkori teljes összegű tagdíj fele.
  6. Az egyesület tagjai - önkéntes felajánlás alapján - a megállapítottnál magasabb összegű tagdíjat is fizethetnek.
  7. A tagdíj minden év március 31.-éig történő befizetéssel előre esedékes, az alakulás évében az egyesület bírósági bejegyzésétől számított 60 napon belül.

 

IV. A tagok jogai és kötelezettségei

  1. Az egyesület tagja

a) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein;

b) választhat és választható az egyesület szerveibe;

c) köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek;

d)  a tag a közgyűlés által elfogadott tagsági díjat köteles a közgyűlési határozatnak megfelelően, évente az első negyedév végéig megfizetni;

  1. Az Egyesület minden tagja - a fizetett tagdíj mértékétől függetlenül - azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet a közgyűlés döntéshozatalában. Tisztségviselőül bármelyik tag megválasztható, ha a 4.4 pont szerinti feltételeknek megfelel.
  2. Az Egyesület tagja köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében - a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtásában.
  3. A társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és

a) magyar állampolgár,

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy

c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

  1. Az egyesület valamely szervezetének törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, de a bíróság indokolt esetben, a végrehajtást felfüggesztheti.
  2. Az egyesület fegyelmi felelősségre vonást nem alkalmaz.

 

V.        Az Egyesület vagyona,

 Az egyesületi vagyon működtetése, gazdálkodás a vagyonnal

  1. Az Egyesület kiadásait a tagdíjakból, a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg természetes- és jogi személyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, valamint pályázati úton elnyert forrásokból fedezi.
  2. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
  3. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából nem illeti meg térítés.
  4. Az Egyesület vagyonát képezi továbbá:

a) az Egyesület céljára rendelt pénzeszközökből, vagyontárgyaiból megvalósított vállalkozási tevékenység eredménye, a gazdasági tevékenységből felhalmozódó hozadék;

b) egyéb források, melyek származhatnak költségvetési szervektől, intézményektől, más egyesületektől, különféle céltámogatásként.

  1. Az Egyesület vagyona az egyesület közhasznú céljainak megvalósítását szolgálja. Az Egyesület vagyona a gazdálkodás körében kamatozó banki betétbe helyezhető. Az egyesület befektetési tevékenységet nem végez.
  2. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve, másodlagos jelleggel végezhet. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt csak az alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységeire fordíthatja. Ilyen gazdasági tevékenységek lehetnek elsősorban: képzés, oktatás, kiadási tevékenység, utazás-szervezés, rendezvényszervezés, reklámtevékenység, pályázati tanácsadás.
  3. Az Egyesületet a külön jogszabályok előírásai szerinti könyvvezetési kötelezettség terheli. Az üzleti év azonos a naptári évvel. Az Egyesület minden pénzügyi évben a vonatkozó jogszabályokban előírt határidőig éves beszámolót készít, melynek elfogadásáról a Közgyűlés dönt.
  4. Ha az egyesület éves bevétele meghaladja az öt millió forintot, a vezető szervtől (elnökség) elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn. A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg.
  5. Az egyesület közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-ig saját honlapján, ennek hiányában egy alkalommal a Vaskúti Hírek című helyi lapban a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.

 

VI.       Közgyűlés

az egyesület ügyintéző és képviselő szerve

 az elnökség, vezető tisztségviselők

          Közgyűlés:

  1. Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évenként össze kell hívni. A Közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok egyharmada - az ok és a cél megjelölésével - kívánja.
  2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
  1. az alapszabály megállapítása és módosítása,
  2. a három főből álló elnökség: az egyesület elnöke, elnökhelyettese, titkára, valamit az esetlegesen megválasztandó felügyelő szerv tagjainak megválasztása, díjazásának megállapítása.
  3. az éves költségvetés meghatározása,
  4. az elnökség éves beszámolójának elfogadása,
  5. a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása,
  6. közhasznúsági jelentés elfogadása,
  7. az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, illetve feloszlásának kimondása,
  8. döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal.
  9. elnökségi tag visszahívása
    1. A közgyűlést az egyesület elnöke hívja össze és vezeti. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele jelen van.
    2. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével meg kell hívni úgy, hogy a meghívót igazolható módon kell kézbesíteni a tagoknak: személyes átvetetés, vagy ajánlott tértivevényes levél megküldésével. A meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. A közgyűlés összehívható postai úton kézbesített levél, fax, vagy e-mail dokumentált elküldésével. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani. Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt - az ok és a cél megjelölésével - kéri, vagy az elnökség egyszerű többséggel hozott határozatával elrendeli, vagy az esetlegesen későbbiekben megválasztandó felügyelő bizottság azt szükségesnek tartja. Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha annak összehívását a bíróság elrendeli.
    3. A közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet.
    4. A közgyűlés határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés az elnökséget és az esetlegesen későbbiekben megválasztandó felügyelő bizottság tagjait nyílt szavazással választja meg. Az alapszabály módosításához és az Egyesület feloszlásának kimondásához a jelenlévő tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges. A határozathozatalnál alkalmazni kell az alapszabály összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseit.
    5. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, a megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, ha erről a tagokat az eredeti meghívóban előre tájékoztatták. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, a megismételt közgyűlésre – amennyiben nem az eredeti közgyűléssel azonos napon kerül megtartásra – új meghívót kell küldeni és a megismételt közgyűlés – azonos napirend mellett is – csak akkor határozatképes a megjelentek számára tekintet nélkül, ha mind az eredeti, mind a megismételt közgyűlésre szóló meghívó tartalmazza ezen jogkövetkezményre való figyelmeztetést. A megismételt közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - közgyűlés időpontját követően 8 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhető.
    6. Az egyesület éves beszámolóját az elnök írásbeli előterjesztése alapján egyszerű szótöbbséggel hagyja jóvá a közgyűlés az 5.7 és 6.2 e) pont alapján.

 

          elnökség:

  1. Az egyesület ügyintéző és képviselő szerve a közgyűlés által nyílt szavazással közvetlenül három évre választott 3 (három) főből álló Elnökség.
  2. Az Elnökség tagjai: elnök, elnökhelyettes, titkár.
  3. Két közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólagosan a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről az Elnökség köteles a közgyűlésnek beszámolni. Így az Elnökség feladata különösen, hogy az egyesület működését ügyvivőként segítse és döntsön az egyesületi vagyon egyesületi célnak megfelelő felhasználásáról, valamint a vagyon felhasználásával kapcsolatos gazdálkodási kérdésekben a közgyűlések közötti időszakban.
  4. Az Elnökség szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal köteles a közgyűlés részére éves beszámolót készíteni az addig végzett munkáról, így különösen az egyesületi vagyon kezeléséről és felhasználásáról.
  5. Az Elnökség szükséghez képest - de legalább negyedévente - tart ülést. Az Elnökség üléseit az Elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze és vezeti.
  6. Az Elnökség ülésére minden elnökségi tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívót igazolható módon kell kézbesíteni az elnökségi tagoknak: személyes átvetetés, vagy ajánlott tértivevényes levél megküldésével. A meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. Az Elnökség összehívható postai úton kézbesített levél, fax, vagy e-mail dokumentált elküldésével.
  7. Az Elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele és az elnök, vagy az elnökhelyettes jelen van. Határozatképtelenség esetén a megismételt ülést - azonos napirendi pontokkal - legalább nyolc napos időközzel kell kitűzni.
  8. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozathozatalnál alkalmazni kell az alapszabály összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseit.
  9. Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.
  10. Az Elnökség a jogszabályi és alapszabályi keretek között részletes ügyrendjét maga határozza meg.
  11. Az Elnökség tagjai a közgyűlés döntése alapján megbízatásukra tekintettel tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek.

 

jegyzőkönyv vezetés, határozatok közlése:

  1. A Közgyűlés és az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvek elkészítése a titkár, nyilvántartása az elnök feladata.
  2. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok és meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat, és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya illetve nyílt szavazás esetén a személye megállapítható legyen. A Közgyűlés, illetve az Elnökség bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát.
  3. A közgyűlés jegyzőkönyvét a közgyűlés levezető elnöke és két a közgyűlés által erre kijelölt hitelesítő tag írja alá. Az Elnökség üléseiről készült jegyzőkönyvet Az Elnökség minden jelenlévő tagja aláírja.
  4. A közgyűlés illetve az Elnökség döntéseit az egyesület internetes honlapján kell nyilvánosságra hozni.
  5. Az egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázatokat írásban kell kiírni és benyújtani az eseti pályázati kiírás szerinti határidőben és feltételeknek megfelelően. A kiírást követően a pályázati feltételek nem módosíthatóak. A pályázatokat az egyesület honlapján hirdetményként kell közzétenni, de szükség szerint egyéb megjelenési felületen is (helyi újság stb.) is megjelentethetőek. A pályázati határidő 30 napnál rövidebb nem lehet. Csak olyan pályázat nyilvánítható nyertesnek, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. A benyújtott pályázatokat regisztrálni kell és a pályázati határidő leteltét követő 60 napon belül az Elnökség bírálja el. Az Elnökség jogosult a pályázatot a pályázati határidő letelte előtt visszavonni, illetve a határidő lejárta után, az elbírálást követően eredménytelennek nyilvánítani. A nyertes pályázót a titkár a 6.26. pont szerint értesíti.
  6. Az egyesület működésével, szolgáltatásai igénybevételének módjával kapcsolatos közléseket illetve beszámolóját az egyesület honlapján hirdetményként 15 napra történő megjelentetéssel közli. Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet a szervezet székhelyén az elnökkel előre egyeztetett időpontban.
  7. A vezető szerv (közgyűlés, elnökség) döntéseit 30 napon belül az egyesület titkára közli írásban igazolható módon ajánlott tértivevényes levél, vagy személyes átvetetés útján az érintettekkel, illetve a 6.25. pont szerint azokat - az adatvédelmi rendelkezéseket betartva - nyilvánosságra hozza.

 

          Működésre vonatkozó vegyes rendelkezések:

1. Az Elnökség tagjai (vezető tisztségviselők) felkérésük alkalmával elfogadó nyilatkozatot tesznek, amelyben nyilatkoznak személyükkel kapcsolatos összeférhetetlenségi akadályok nem létéről.

Összeférhetetlenség:

Nem lehet az egyesület vezető tisztségviselője, akire nézve a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 9.§-a szerinti kizáró körülmény áll fenn azaz:

9. § (1) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

(2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A közgyűlés illetve az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt, akivel szemben a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 8.§-a szerinti kizáró körülmény áll fenn azaz:

8. § (1) A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

(2) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a vezető szerv elnöke vagy tagja,

b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

  1. Az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg elfogadásra kerülő közhasznúsági jelentés   tartalmazza:
  1. a számviteli beszámolót;
  2. a költségvetési támogatás felhasználását;
  3. a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
  4. a cél szerinti juttatások kimutatását;
  5. a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
  6. az Egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
  7. a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

Az egyesület közhasznú jelentésébe bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet.

  1. Az Elnökségi tisztség megszűnik:
  1. a közgyűlés részéről történő visszahívással. A visszahívásra való javaslattételt a közgyűlés legalább 4 tag írásbeli javaslatára veszi napirendre és arról egyszerű szótöbbséggel dönt, ha a tisztségviselő az egyesület céljának megvalósítását, működését veszélyezteti, így különösen: súlyos jogszabály sértést követ el, feladatait tartósan nem látja el, az elnökség ülésein három egymást követő alkalommal nem vesz részt.
  2. az Elnökségi tag (vezető tisztségviselő) írásbeli lemondásával;
  3. az Elnökségi tag (vezető tisztségviselő) halálával.
  1. Az elnök jogai és kötelességei:
    1. a közgyűlési jegyzőkönyvek és határozatok nyilvántartása,
    2. a Közgyűlést bármikor összehívhatja,
    3. a gazdálkodás irányítása és ellenőrzése, megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez,
    4. harmadik személyekkel való szerződések megkötése,
    5. a Közgyűlés határozatainak végrehajtása,
  2. Az elnökhelyettes jogai és kötelességei:
    1. az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörrel helyettesíti az elnököt,
    2. az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése,
  3. A titkár jogai és kötelességei:
  1. a tagnyilvántartás vezetése,
  2. a közgyűlési és elnökségi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése;
  3. az egyesület adminisztrációjának vezetése, az iratok őrzése,
  4. a jogszabályok által megkövetelt gazdálkodásra vonatkozó nyilvántartások vezetése,
  5. a bankszámlák és a házipénztár kezelése és nyilvántartása,
  6. a tagdíj nyilvántartása és beszedése,
  7. a bejövő számlák hitelességének ellenőrzése.

VII.     képviselet

  1. Az Egyesület képviseletére a közgyűlés által megválasztott elnök önállóan jogosult. Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása esetén helyettesítési jogkörben képviselheti az egyesületet. Az elnökhelyettes a bírósági nyilvántartásban képviselőként feltüntetésre kerül.
  2. Az egyesület elnöke az Egyesületet akként jegyzi, hogy a kézzel, vagy géppel előírt előnyomott, vagy előnyomtatott egyesületi név alá önállóan írja nevét hiteles aláírásának megfelelően.
  3. Az egyesület elnökhelyettese az Egyesületet akként jegyzi, hogy a kézzel, vagy géppel előírt előnyomott, vagy előnyomtatott egyesületi név alá önállóan írja nevét hiteles aláírásának megfelelően.
  4. Az Egyesület bankszámlája felett való rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy - az Elnök és egy elnökségi tag - együttes aláírása szükséges.